Kisvárosi karcolatok

Zsoldos Ferenc: A Gyógyszertár a sztár

Avagy: Zentán már a rendkívüli számít rendesnek (?)

December 12-én tartotta meg a zentai képviselő-testület 13. ülését. Kétségkívül Zentán nagy a tempó, fél év alatt 13 ülés, szép teljesítmény. Az ellenzék viszont az ülés elején épp ezt a tempót kifogásolta (persze nem kényelemszeretetből), hiszen két héten belül ez már a második rendkívüli ülés. Hogy a kedves olvasó megértse: rendes ülés esetén legalább 5 nappal korábban kiküldik az ülésre szóló meghívókat, így viszont még pénteken is bizonytalanságban voltunk, hogy lesz-e ülés, és mikor. A sietség miatt történhetett meg, hogy egyes képviselők vasárnap délután tudták meg hivatalosan, hogy másnap ülés lesz.

Sok mindent lehet csinálni egy ilyen rövid idő alatt, csak készülni nem. Valószínűleg ez is lehet a bimbózó gyakorlattal a cél: az ellenzéki képviselők munkájának ellehetetlenítése. Az ellenzék képviselői közül ezt többen is szóvá tették. Érthetetlen egyébként a kormányon lévő VMSZ és haladó párti képviselők félelme, hiszen 17 képviselővel stabil többségük van, s ha biztosak ügyeik igazságában, akkor miért nem merik azt megméretni a közvélemény és az ellenzék előtt?

A rendkívüli ülés kevés, de annál fajsúlyosabb napirendi pontot tartalmazott. Az első pont a kaszárnyával volt kapcsolatos. Köztudott, hogy 2012-ben a kaszárnya épületeit sikerült az önkormányzatnak a hadügyminisztériumtól egy 1934-es szerződés alapján ingyenesen visszakapni. Az ülésen többször elhangzott Tari László neve, aki megtalálta ezt a szerződést, s így neki köszönheti Zenta városa a kaszárnya ingyenes visszaszerzését – furcsa fintora a sorsnak, hogy egy ilyen hallatlan közérdekű tettet végrehajtó személyt pár napja azzal „jutalmaztak” meg, hogy egyike lehetett a Közigazgatási Hivatal azon három dolgozójának, akinek felfüggesztették / megszüntették a munkaviszonyát.

A kaszárnya ügye azért lett ismételten aktuális, mert négy év hallgatás után a Hadügyminisztérium pár napja válaszolt a kaszárnya épülete körül meglévő többi terület esetleges megvásárlása kapcsán. Ezért volt szükséges egy tárgyalócsoportot kinevezni, s egy rendeletet módosítani e területek tulajdonjogának megszerzése iránti kezdeményezéssel. Ez egyelőre még csak kezdeményezés, az esetleges konkrét vételár majd ismételten a képviselő-testület elé kerül. A testület végül is egyhangúlag megszavazta a kezdeményezést. (Zárójelben  jegyzem meg, az ügy fontos ugyan, de az önkormányzatnak nagyobb sebességre kellene kapcsolnia a meglévő kaszárnyai területek hasznosítása vonatkozásában is, hiszen a Zentai Levéltár – VMMI épületszárny felújítása folyamatosan halad, de az épületek többi része továbbra is az enyészet  markában van, s mit sem hallunk a korábban nagy garral meghirdetett idősek otthona – projektről.)

A következő napirendi pont már visszatérő téma, a Gyógyszertár ügye volt. Hihetetlen, hogy a korábban a képviselő-testületi üléseken évekig témaként szinte alig szereplő Gyógyszertár hirtelen rivaldafénybe került. Az elmúlt hetekben az igazgatóbizottság tagjainak cseréje zajlott, majd az alapszabályt is módosították,  most pedig a még  2,5 évig mandátumban lévő igazgatót akarták leváltani. Hivatkozva az önkormányzati költségvetési ellenőr által felfedezett szabálytalanságokra.

A szomorú az egészben az, hogy ez a több hetes szívós munka csupán egyetlen célt szolgált, az igazgató leváltását, s helyére egy új személy kinevezését. Nem az intézmény munkáját kívánta az önkormányzat jobbá tenni, nem a közérdek érdekében akart segíteni az intézményen, hanem tisztán egyéni érdekeket támogatva politikai leszámolást hajtott végre.

A törvénytelenségre való hivatkozás is több, mint átlátszó volt, hiszen a leváltott igazgatónő az ellenőr jelentésében kifogásolt minden hibát azóta már kijavított, másrészt az ellenőr által az elmúlt években más intézményeknél feltárt hiányosságok után érdekes módon soha nem történt semmi. Találóan jegyezte meg Zsíros J. Anikó képviselőtársam, hogy ha ezt más esetben is megtették volna, akkor politikai cunami történt volna kis városunk politikai életében.

De a hosszas vita sem tántorította el a többséget alkotó képviselőket, s egyhangúlag megszavazták az igazgatócserét. Az ellenzék pedig egységesen ellene szavazott, ahogy a korábbi gyógyszertáras napirendi pontok esetében is.

És a „rövid” rendkívüli ülésnek mindig nem értünk a végére. A következő napirendi pont értelmében ugyanis a zentai önkormányzat megalapítaná a Zentai Stevan Sremac Szerb Művelődési Központot, amely a helyébe lépne a 2005-ben szintén az önkormányzat által alapított Stevan Sremac Szülőföld Alapítványnak. Az indoklás szerint az átalakulás oka tisztán technikai, ugyanis az új költségvetési szabályok miatt az önkormányzatok alapítványokat már nem finanszírozhatnak.

Ennek ellenére parázs vita alakult ki a képviselőházban. A sort Popov Danilo, haladó párti tanácsnok felszólalása kezdte, amely kétségkívül erőteljesre sikeredett, s legtöbbünkben az agresszív jelző jutott eszünkbe a felszólalása láttán. A képviselők jelentős többsége megdöbbent a hang hallatán, s bízunk benne, hogy ez csak véletlen kivétel volt, s nem ez jelenti a haladó párt új zentai kommunikációs stílusát.

A hang hallatán Rácz Szabó László is felszólalt, aki joggal nehezményezte, hogy az elnök asszony nem intette meg a felszólalót, miközben őrá már akkor is rászól, ha csak hátrafordul egyeztetni frakciótársával. Szó szót követett, Rácz Szabó László és Tatjana Balo között egyre mélyebbre fajult a vita, végül az elnök asszony kétségbeesésében tíz perc szünetet rendelt el.

E kis intermezzo után visszatérve a napirendi pontra: véleményem szerint az természetesen jogos és támogatandó érdek, hogy a szerb közösségnek is legyen Zentán kulturális intézménye. A gond azonban az, hogy az újonnan létrehozandó Központ már közintézménynek számít, ellentétben az eddig működő alapítványi formával. S Zenta másik közművelődési közintézménye, a Thurzó Lajos KMK, amely természetesen kétnyelvű, miközben az újonnan létrehozott már nevében is hirdeti, hogy csak a szerb kultúrát kívánja támogatni. Felvetődik itt a kérdés, hogy ezzel nem kerül-e hátrányba a zentai magyarság, illetve nem kezdi-e az új kulturális közintézmény a Thurzó Lajos KMK által használt középületek használati jogát is bolygatni (bár van saját épülete is), hiszen jogilag egyenlő helyzetbe kerülnek.

Ezek kétségkívül félelmek ugyan, de a jelenlegi országos jelenségeket is látva, félek, hogy nem alaptalanok. Ezért is kezdeményezte még az ülés elején Rácz Szabó László képviselő egy új magyar közintézmény létrehozatalát, amely viszont a Thurzó Lajos KMK-ból alakulna át. Erről a kezdeményezésről azonban nem tudtunk vitázni, mert a többségi képviselők nem voltak hajlandóak azt még napirendre sem tűzni.

A hosszú vita ellenére végül is a testület többsége megszavazta az eredeti javaslatot, az MM-VMDK képviselői pedig tartózkodtak e kérdésben.