Kisvárosi karcolatok

Megtörtént az a példátlan eset, hogy a várost irányító hatalmi koalíciónak nem volt meg a többsége az általa beterjesztett napirendi pont elfogadásához. Akaratlanul is felvetődik a kérdés, hogy alkalmasak-e a város vezetésére

A legutóbbi zentai KKT ülése viharosnak ugyan nem volt mondható (elsősorban a kormánypárti képviselők feltűnő passzivitása miatt), de mindenféleképpen fordulatokban gazdag volt. A majd hat órás hosszúsága már nem is meglepő jelenség, hiszen Zentán azért így dukál a lokális politizálás csúcsszervében.

A napirend előtti felszólalások után az első napirendi pont sürgősséggel került benyújtásra. A javaslat arról szólt, hogy dr. Rajki Mártonnak, zentai születésű, de az 1956-os forradalom budapesti részvétele miatt 1959-ben kivégzett mártír szabadságharcosnak Zentán emléktáblát állítson az önkormányzat. A kétségkívül fontos és nemes ügyet maga a polgármester, Ceglédi Rudolf vezette fel. A polgármester állítása szerint őt ez ügyben dr. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja csak 2016. szeptember 23-án kereste fel, s azért a sürgősség, mert már 2016. október 20-án, a Városháza aulájában szeretnék az emléktáblát elhelyezni. Viszonylag hosszas vita kezdődött el annak kapcsán, hogy miért van az, hogy Zentán szinte minden emlékmű vagy szoborállítást sürgősséggel akarnak elintézni, mikor ezek jövőbe mutató és jól meggondolandó lépések. A vita ellenére végül is a javaslatot 21 támogató és 7 tartózkodó szavazattal elfogadták (a Magyar Mozgalom-VMDK frakciója természetesen támogatta a kezdeményezést, hisz ez nemzeti ügy, emellett ki kell állnunk).

A polgármester azonban, a korábbi üléseken megfigyelhető szokásához híven, elhagyta az üléstermet, s már nem is jött vissza a később. Számomra ez furcsa és érthetetlen viselkedés, hiszen az emléktábla állítása fontos ügy ugyan, de legalább ennyire fontos téma volt a későbbiekben sorra kerülő költségvetés módosítása vagy a városi fűtés ügye is. Ez azért is furcsa, mivel a korábbi polgármesterek esetében nem ez volt a gyakorlat, s fontos is lenne a jelenléte. Egyrészt hallaná a képviselők gondolatait és felvetéseit, másrészt egyből válaszolni is tudna a kérdésekre, esetleges tévedésekre. Épp emiatt furcsák is az ülések, mert a polgármester szinte soha nincs jelen, a Községi Tanács tagjai pedig időnként igen, időnként nem. Nem tudom, hogy mi lehet ennek az oka, akár érdektelenség, a hatalmi gőg vagy a menekülés a felvetett problémák elől. A távollét nagyon sokszor mérhető kárt is okoz a kormányzó pártoknak, hiszen több esetben is passzívnak és érdektelennek tűnnek az ülésteremben lévő képviselőik is.

A következő két napirendi pont a költségvetés 2016. január–június közötti megvalósulásáról, illetve a módosításáról szólt. Rengeteg kérdés fogalmazódott meg, elsősorban az ellenzéki képviselők részéről, de a legtöbb megválaszolatlanul maradt. A polgármester nem volt jelen, a jelenlévő alpolgármester (a többszöri felszólítás ellenére is) szótlansági fogadalmat tett, míg a Községi Tanács jelenlévő képviselői pedig figyelmesen, de teljes passzivitásban hallgatták a vitát. Így a pénzügyi osztály vezetője volt kénytelen felvenni a kesztyűt, bár neki pedig nincs felhatalmazása politikai kérdésekben való megnyilatkozásra.

E napirend kapcsán több furcsaság is volt. A jelentés szerint az első 6 hónapban 51 %-os volt a tervezett bevételek megvalósulása, ami kimondottan jónak, a tervezettnek megfelelőnek számít. Ehhez képest 2016. június 23-án az önkormányzat arról értesítette a civil szervezeteket és sportegyesületeket, hogy az eredetileg leszerződött támogatásoknak csak a 65 %-át fogják megkapni, mivel a költségvetés várható megvalósulása is csak 65 %-os lesz. Írták ezt akkor, amikor elérte már az 50 %-ot is. Érthetetlen és társadalmilag hihetetlen káros döntés volt. A pénzügyi osztály vezetője mentegetőzött, s megígérte, hogy a civilek és a sportszervezetek az év végéig megkapják a teljes támogatásukat. A gond ezzel az, hogy a civil szervezetek rendezvényekre kapták a támogatást, s az elmúlt három hónapban már jelentős részük megvalósította a rendezvényét, a csökkentett támogatást véve figyelembe, s utólag már törvényesen nem tudja a kiesett támogatást igénybe venni. A kérdésemre, hogy ki hozta ezt a 2016. június 23-ai rossz és káros döntést, természetesen nem kaptam választ.

A 4. napirendi pont az Elgas Közvállalatot alapító rendelet módosításáról szól, amely szerint az Elgas a jövőben már hőenergia-termeléssel is foglalkozhat. Ez valójában azt a célt szolgálja, hogy a Cukorgyár megtorpanásával és (bízzunk benne) időleges leállásával az Elgas át tudja venni a városi fűtés megvalósítójának szerepét. Tenné ezt úgy, hogy a Cukorgyártól kibérli a fűtőkazánokat és az ezt működtető szakembereket is. Természetesen ez is fontos és támogatandó ügy, de ennek kapcsán is tetten érhető a városi vezetés lassúsága és hányavetisége.

Varga Viktor elmondása szerint az Elgas másnap (vagyis 2016. szeptember 30-án) szerződést köt ez ügyben a Cukorgyár ideiglenes csődgondnokával, a gond azonban az, hogy teszi ezt úgy, hogy az Elgas igazgatójának nem lesz erre törvényes alapja. Az alapító rendelet ugyanezen napirendi pont alatt rendeződhetne, azonban ezután még az Elgas alapszabályát és az idei évi munkatervét is meg kellene változtatni, amihez azonban ismételten kellene a KKT beleegyezése is. S a gond az, hogy az ellenzéki képviselők erre már egy hónapja figyelmeztették a hatalmi pártok képviselőit, mégsem történt semmi. A törvénytelenségek ellenére, de az ügy egyértelmű közérdeke miatt, a képviselők 24 támogató és 3 tartózkodó szavazattal elfogadták a rendelet módosítását (a mi frakciónk is természetesen támogatta azt).

Az ülés folytatásában már nem csak a polgármester, lassan a Községi Tanács, hanem maguk a kormánypárti képviselők is lassan elszivárogtak. A 6. napirendi pontnál már csak 14-en voltak jelen, s jeleztük is feléjük, hogy már csak az ellenzéki képviselőkkel együtt van meg a kvórum, de nem használtuk ki a szorult helyzetüket, biztosítottuk az ülés folytatásának lehetőségét. Ennek ellenére újabb kormánypárti képviselők távoztak el, s a 14. napirendi pontnál megtörtént Zenta modernkori történelmében az a példátlan eset, hogy a várost irányító hatalmi koalíciónak nem volt meg a többsége az általa beterjesztett napirendi pont elfogadásához. Ez kétségkívül politikai kudarc, s felvetődik a kérdés, hogy alkalmasak-e a város vezetésére, ha már pár hónappal a választások után megtörténik egy ekkora blamázs.

A 14. napirendi pont egyébként a Szociális Védelmi Központ igazgatójának, Kecskés Dezsőnek a felmentéséről szólt. Bár a felmentést az igazgató személyes kérelmére kellett megtenni, furcsának tűnt és politikai nyomásgyakorlás gyanújára utalhatott a tény, hogy az eddig jól dolgozó és korábban a lemondást nem fontolgató igazgató pár hónappal a választások után miért akar mégis önként távozni az intézmény éléről? Mivel az ok pontosítását, személyes okokra hivatkozva, Lőrinc Csongor, a szociális ügyekért is felelős tanácsos nem indokolta meg, így az ellenzék egyhangúlag tartózkodott a szavazásnál. Így történhetett meg az a történelmi végeredmény, hogy az igazgató felmentését csak 12 kormánypárti képviselő támogatta, míg a 13 ellenzéki képviselő tartózkodott a szavazásnál.

Ez a szavazási fiaskó után kisebb politikai földindulást okoztunk, a KKT elnöke, Tatjana Balo szünetet rendelt el, s megkezdődött a rohangálás és telefonálgatás a kormánypárti képviselők visszahívása érdekében. Húsz perc után sikerrel járt a szívós munka, s újra 14 főre duzzadt a kormánypárti tábor. Így már simán kiszavazták a Gyógyszertár igazgatóbizottsága három tagjának leváltását és újabb tagokra való cserélését. Itt már még jobban kilógott lóláb, a politikai leszámolás végrehajtása, hiszen a 3 leváltott tag közül 2 orvos és 1 gyógyszerész volt, míg az új tagok közül 2 közgazdász és 1 középfokú végzettségű személy lett. E kétségkívül politikai célzatú, s egyértelmű szakmai tudásesést eredményező változtatást az ellenzéki képviselők nem támogatták, de a beérkezett erősítésnek köszönhetően a kormánypártok megszavazták azt.

Az utolsó napirendi pont azonban már ismételten a teljes egyetértés jegyében telt, s azért is jelentős ez az egység, mert erkölcsi szempontból fontos ügyről van szó. Az augusztusi KKT-n a díszpolgári és egyéb községi díjak kapcsán felvetődött szabálytalanságok kapcsán (az elhíresült plágium-botrány) ötpárti frakcióval létrehozott vizsgáló bizottság hatáskörét kibővítették és eljárásának határidejét pedig 2016. október 31-ig hosszabbították meg.