Ülésről ülésre

Korhecz Tamás: Ülésről ülésre 1.

Nem mondok újat azzal, hogy komoly válságban van a politikai képviselet intézménye. A vajdasági magyar emberek bizalma erősen megcsappant a politikai intézményrendszerben általában, de a magyar politikai szervezetekben és pártokban is. A mindent átszövő korrupció, a pártalapú foglalkoztatás, a szorgalmas munka és a szaktudás megbecsülésének látványos feladása, a közpénzekből történő gátlástalan zsebhízlalás általános csömört és bizalomvesztést eredményezett a politika iránt. A nálunk egyre gyakoribb választások alkalmával a politikusok párhuzamos – virtuális - valóságot igyekeznek teremteni az általuk kézivezérelt médiában. Csak úgy puffognak a szebbnél-szebb ígéretek, rózsaszín köntösbe öltözik a virtuális valóság, agyafúrtan járatják le a politikai ellenfeleket, számolatlanul postázzák a kedveskedő ajándékokat majd a szavazás napján pártaktivisták közpénzen fuvarozzák az idősebbeket a szavazóurnákhoz. A választások másnapján pedig, a hatalmat megkaparintott politikusok a választópolgár jótékony feledékenységében bízva folytatják a közkincsek eltulajdonítását a közérdek gátlástalan semmibevételét.

A Magyar Mozgalom civil szervezetként azért indult el a választásokon, hogy ezen változtasson. Azt ígértük, mások leszünk, változtatni szeretnénk a közállapotainkon, bizonyítani szeretnénk, hogy a hazudozás, ámítás, kirekesztés és romlottság nem szükségszerűen része a politikai életnek. Azt is ígértük, hogy mi komolyan gondoljuk az érték alapú, párbeszédre alapozó politizálást, a képviseleti és tanácskozó demokráciát, a szólásszabadságot és a jogállamiságot. Ezt persze mindenki mondhatja, és az ilyen igéretek lehetnének akár a politikai marketing részei is, ezért a változásokhoz ennél többre van szükség.

A VMDK-val közösen állított tartományi listánkat (Magyar mozgalom az autonómiáért - Dr. Korhecz Tamás – VMDK - Csonka Áron) 16 és fél ezer, döntően magyar nemzetiségű szavazópolgár támogatta szavazatával. Köszönjük a bizalmukat és a támogatásukat, de a Hitvallásunkkal összhangban azt szeretnénk, hogy ezt a megelőlegezett bizalmat és támogatást négy éven keresztül meg is szolgáljuk. Ennek jegyében, mint tartományi parlamenti képviselőnek az a kötelességem, hogy folyamatosan kapcsolatot tartsak a választópolgárokkal, következetesen képviseljem a választási programunkat, hogy be- és elszámoljak azzal, amit képviselőként teszek, hogy a szavazóink követeléseit közvetítsem a parlament, a kormány, a közigazgatás felé, hogy leleplezzem a fonákságokat, hogy küzdjek a nemzeti érdekeink és a közérdek védelméért. Az a dolgom, hogy a cinkos hallgatás, a mások által megírt beszédek felolvasása helyett, Csonka Áron képviselőtársammal aktívan képviseljem azt a programot, amelyhez támogatást kértem a választóktól.

A fentiek vonatkozásában kiemelten fontosnak tartom, hogy a képviselői munkámról rendszeresen és őszintén beszámoljak a nyilvánosságnak, de elsősorban is a Magyar Mozgalom szavazóinak, szimpatizánsainak. Csakúgy, mint 2010-ben, amikor az első közvetlenül választott Magyar Nemzeti Tanács elnöke lettem, és munkatársaimmal hetente számoltunk be az MNT körüli történésekről a „Napról Napra az MNT-vel” rovat keretében. A parlamenti ülések dinamikáját követő három-négyezer karakter terjedelmű naplójegyzetek megírásával több elvárásnak is szeretnék megfelelni. Először is, első kézből szeretnék beszámolni az olvasónak arról, hogy mi történt, mi történik a vajdasági parlament egy-egy ülésén, hogy milyen kérdésekben szólaltam fel, hogy milyen indítványokat, kérdéseket intéztem a parlamenthez vagy a kormányhoz. A szokványos parlamenti tudósításoktól jegyzeteim tartalmilag és stílusukban is több dologban is eltérnek. Egyrészt, írásaim kendőzetlenül és szándékosan szubjektívek lesznek, saját szemszögömből, saját tevékenységemmel összefüggésben szólok bennük, egyéni hangvétellel. Másrészt, elsősorban azokkal a kérdésekkel kívánok foglalkozni amelyeknek közvetlen magyar vonatkozásai vannak, az itteni magyar emberek sorsát hatványozottan érintik.

Naplójegyzeteimnek továbbá az is leplezetlen célja, hogy a mindenkori olvasónak magyarra fordítsam, érthetőbbé tegyem a parlamenti munkát, annak menetét, a viták és döntések sokszor homályba vesző vagy palástolt hátterét. Alkotmányjogászként, egyetemi oktatóként de a folyamatok közvetlen részeseként jegyzeteimmel a szavazópolgárok politikai kultúrájának fejlesztéséhez is szeretnék hozzájárulni. Meggyőződésem, hogy a működő képviseleti demokrácia előfeltétele, hogy minél több választópolgár ismerje a képviseleti szervek munkáját, a képviselők teljesítményét, a döntési mechanizmusokat. Szerény eszközeimmel, őszinteségemmel és nem kis tapasztalatommal ehhez is szeretnék hozzájárulni. Abban ugyan nem hiszek, hogy akár a legjobb és legőszintébb szándékkal is egy csapásra megváltoztathatjuk környezetünket, hogy a politikai intézményrendszert rohamléptekkel megjavíthatjuk, ugyanakkor hiszem és vallom, hogy mindannyian hozzájárulhatunk a változásokhoz.

A világkörüli út is az első lépéssel kezdődik.

(Megjelent a Családi Kör hetilap 2016. szeptember 1-i számában)