Választási hírek

Szemléletváltásra van szükség

Maglai Jenő, Szabadka polgármestere: az elmúlt két-három év — amíg tagja voltam a VMSZ-nek — elsősorban arról szólt, hogy megpróbáltuk megőrizni a pozícióinkat, a foteljeinket és egy szűk kör anyagi egzisztenciáját, a közösségi érdek csak másodlagos volt.

* Két és fél éve vezeti a várost. Amikor kinevezték, eltökélt szándéka volt, hogy rendet rak az önkormányzatban és bizonyos közvállalatokban is. Ezekből a vállalásokból mit sikerült megvalósítani?

— Kinevezésem után az első hat hónap, egy év arról szólt, hogy próbáltam rendezni azt a helyzetet, amelyet örököltem. Azokat az anyagi nehézségeket, amelyekben a közvállalatok voltak — elsősorban a Köztisztasági, a Subotica-trans Utasszállító, illetve a Stadion Közvállalatra gondolok —, igyekeztem gazdasági és minden más szempontból helyrepofozni. Úgy vélem, ez nagymértékben sikerült. Biztos azonban, hogy még nagyon sok mindent meg kellene tenni ahhoz, hogy azt mondhassuk: közvállalataink jól működnek. Pillanatnyilag úgy funkcionálnak, mintha államok volnának az államban. Ezeket az intézményeket még mindig nem a polgármester irányítja, hanem az éppen hatalmon lévő mindenféle pártok vezérei. Azt gondolom, hogy ez a helyzet tarthatatlan, hiszen a háttérben megbújó politikus sem a nevével, sem az aláírásával nem felel semmiért. Másodsorban a mostani rendszerben a szakemberek nem tudják becsülettel és hozzáértéssel végezni a munkájukat, mert ki vannak szolgáltatva a pártvezérek kényének-kedvének.

* Úgy érzi, hogy polgármesterként — addig még egy párt funkcionáriusa is volt egyúttal — meg volt kötve a keze?

— Nem egy esetben éreztem ezt. Például amikor próbáltam utasítani az önkormányzat vagy a közvállalatok vezetőit, akkor mindig jöttek a kifogások, az eredmények pedig elmaradtak. Mindezek mellett nem volt semmiféle eszköz a kezemben, hogy hatni tudjak a vállalatigazgatókra, az önkormányzati vezetőkre.

* Tavaly augusztus 20-án alakult meg a Magyar Mozgalom civil szervezet. Ön alapító tag. Miért érezte úgy, hogy csatlakoznia kell?

— A közösségi ügyeink kezelésében sok szempontból gondolkodásmódot kellene váltani. A mozgalom hitvallásában lefektetett alapelvekkel teljes mértékben egyetértek. Tény, hogy a vajdasági magyar közélet súlyos gondokkal küzd, és ha megpróbáljuk a szőnyeg alá söpörni azokat a problémákat, amelyekkel mindennap találkozunk, akkor azok egyszer csak teljesen betemetnek bennünket. Számos olyan kérdés van — elvándorlás, autonómia, gazdasági helyzet stb. —, amelyre a politika, a vajdasági magyar politika mind ez idáig nem tudott adekvát választ találni, érdemi áttörést elérni. Változtatni kell, hiszen bebizonyosodott, hogy nem működik az a módszer, amelyet a mostani, magát egyedüli magyar érdekképviseleti szerveződésnek tartó párt alkalmaz. A mozgalom egy másfajta látásmódot, megoldást kínál.
 

* Hamarosan jött a VMSZ válasza a kezdeményezésre: önt többedmagával nem olyan rég kizárták a pártjából, a Vajdasági Magyar Szövetségből. Mi változott ezután a szabadkai önkormányzatban?

— A személyes viszonyrendszerem nem volt rossz az emberekkel, de minden szinten érezhető volt, hogy behúzták a kéziféket. Nagyon sok mindent megdöntöttek, ami érdeke lett volna a közösségnek, a szabadkaiaknak. Csupán azért, hogy Szabadka polgármestere nehogy eredményeket tudjon felmutatni. Például leszavazták a Kosta Nađ, vagyis az 1-es laktanya részletes szabályozási tervének kidolgozását. Hiába tűztem napirendre a Városi Tanácsban a kezdeményezést, a Szerb Haladó Párt, a VMSZ és a Vajdasági Horvátok Demokratikus Közössége leszavazta. Holott a város érdeke az lett volna, hogy az 1-es laktanya szabályozási terve elkészüljön, mert annak hiányában az épületekkel semmit sem lehet kezdeni. Most legalább még egy évig semmi nem fog történni a laktanyával, a kezdeményezés politikai játszma áldozatává vált. De említhetném a Törley- és a Buday-épületek lebontását is, mely egy ellenem irányuló leszámolási kísérlet volt.

* Április 24-én általános választásokat tartanak Szerbiában. A mozgalom az elejétől kezdve tudatosan készült a választásokra, ezért alakult meg?

— Nem. Az elsődleges elképzelés az volt, hogy a fejekben, a gondolkodásmódon változtassunk. A vajdasági magyar érdekképviseletnek szerintem nem szabad mindenáron a hatalomhoz simulnia. Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy a magyar érdekképviseleti szervezetek hiába állnak közel a tűzhöz, az eseményekre való ráhatásuk elenyésző. Talán eredményesebb lett volna, ha ellenzéki szerepkörből vagy más módon próbálunk meg hatni a történésekre. Az elmúlt két-három év a VMSZ-ben elsősorban arról szólt, hogy megpróbáltuk megőrizni a pozícióinkat, a foteljeinket és egy szűk kör anyagi egzisztenciáját, a közösségi érdek csak másodlagos volt. Sokszor becsületesebb kiállni, és elmondani a véleményünket.

* Ön a Magyar Mozgalom Ideiglenes Ügyvivő Testületének jogász végzettségű tagja. Több társával együtt csalással vádolták meg. Mi erről a véleménye?

— Sem én, sem az ideiglenes ügyvivő testület többi tagja nem csalt. Ha valakik, akkor a belgrádi aláírásgyűjtés szervezői voltak azok, akik bűncselekményt követtek el. Remélem, hamarosan kiderül az igazság. Jó tanulópénz volt ez számunkra, kiderült, hogy a szerbiai politikai életben senkiben sem szabad megbízni. Vádaskodni pedig végképp nem kellene, főleg azoknak nem, akik az elmúlt időszakban többször is tettek olyasmit, ami nem az erkölcsösségről és a becsületességről szólt. Számomra egyértelmű, hogy ami a köztársasági listánkkal történt, azt csakis szervezetten csinálhatták, bizonyos állami szervek támogatásával. Ezt egy-két ember ad hoc módon nem tehette meg. És abban is biztos vagyok, hogy a listánk bebuktatása a VMSZ háttértevékenységének eredménye, viszont tanultunk a történetből. Mindenesetre gyalázatosnak tartom, hogy a VMSZ most ezt használja fel a Magyar Mozgalom és a tagjai lejáratására.

* Szabadkán a Magyar Mozgalom listájának neve: Maglai Jenő — Mozgalom a polgári Szabadkáért. Ez egy pártok felett álló polgári szerveződés, ahogyan a minap is nyilatkozta.

— Nem akartam, hogy a mozgalomnak egy nemzeti listája legyen. Azzal a feltétellel fogadtam el az első helyet a listán, hogy annak tükröznie kell a város nemzeti összetételét. Meggyőződésem, hogy szemléletváltásra van szükség a város irányításában is.

Azt gondolom — az elmúlt húsz év erre a bizonyíték —, hogy a közösséget nem viszi előre az a hozzáállás, amikor a nemzeti pártok és vele együtt a Szabadkán élő nemzeti közösségek úton-útfélen farkasszemet néznek egymással, vetélkednek. A város súlyos gondokkal küzd, és csakis szemléletváltással lehet eredményeket elérni, illetve a további leépülést megállítani, visszafordítani.

* Mire számít a választások után?

— Hogy milyen politikai erőt képviselünk majd Szabadkán, az elsősorban attól függ, hogy a kampány alatt mennyire tudjuk eljuttatni üzeneteinket a választókhoz. Ha sikerül tudatosítani az emberekben, hogy a mozgalom egy másfajta politizálás mellett teszi le a voksát, akkor az eredmény sem marad el. Ellenkező esetben minden marad a régiben, a szavazatok nemzeti alapon oszlanak majd el, és a városban élő különböző nemzetek közötti rivalizálás marad jellemző.