Program

A térségben uralkodó viszonyok

Szerbia nem erősebb attól, ha a szomszédai gyöngébbek; nem attól lesz nekünk jobb, ha nekik rosszabbul megy a soruk. Egészséges versengés kell, nem pedig nevetséges fegyverkezési hajsza. Rokon a kultúránk, gazdaságunk sportunk – vagy azért, mert közösek, vagy mert kiegészítik egymást. A kereskedelmen és idegenforgalmon kívül ezek azok az ágazatok, amelyekre a kölcsönös viszonyainkat építenünk kell ahelyett, hogy újra és újra visszatérünk az avítt történelmi és háborús vesszőparipáinkhoz, a sírjaink számlálásához és a bűnösség méricskéléséhez. Az elmúlt háborúk bűneivel és bűnelkövetőivel szemben viszont – kinek-kinek a sajátjaival – szigorúbbaknak kell lennünk a nemzetközi közösségnél. És ha majd a magunk háza táját kitakarítottuk, akkor kell megkérdeznünk a szomszédainkat, hogy kell-e nekik segítség. Minél elégedettebbek, nyitottabbak és védettebbek Szerbia nem szerb állampolgárai – akik külön is összekötőkapcsot jelentenek számunkra a környező országokkal –, annál erősebb lesz Szerbia. És ugyanennek kell igaznak lennie fordítva is. A magam részéről minden nyugat-balkáni országnak partnerséget kínálnék. Meggyőződésem, hogy mindegyikükben sok őszinte híve van az együttműködés politikájának, akik tisztában vannak azzal, hova vezetett és hova visz újra bennünket a gyűlölet politikája.

A Bosznia-Hercegovinával való viszony

Bosznia-Hercegovina ENSZ-tagállam, tehát a határainak tiszteletben tartása egyenértékű bármely más állam határainak tiszteletben tartásával. Másfelől Szerbia aláírója és szavatolója a daytoni békemegállapodásnak, amely meghatározza a Bosznia-Hercegovinán belüli viszonyokat, az ottani Szerb Köztársaságnak mint a két egyenjogú entitás egyikének, valamint a szerb népnek mint a három alkotónemzet egyikének létezését és létének tiszteletben tartását, egyúttal pedig Szerbiát följogosítja arra, hogy velük különleges viszonyt ápoljon. Mint olyasvalakit, aki apai részről Boszniából származik, engem személyesen is különleges kötelék fűz a Drina túloldalán élő szerbekhez.

A daytoni megállapodás szavatolójának szerepköre azt a nemzetközi jogi kötelezettséget is rója Szerbiára, hogy a többi aláíróval közösen támogassa – amennyire azt a lehetőségei megengedik – a megállapodás jóhiszemű alkalmazását. Ebbe beleértendő az a kötelezettség is, hogy a dokumentum minden esetleges változtatása csak békésen történhet, ahogyan azt a nemzetközi jog előírja: a szóban forgó állam mindegyik alkotónemzetének elidegeníthetetlen jogait tiszteletben tartva.