Program

Decentralizáció

Szerbiának legitim joga van a regionalizáció mellett dönteni, de csak akkor, ha előbb decentralizációt hajt végre, majd helyi és országos szinten elvégzett komoly elemzés azt állapítja meg (ami mindmáig nem történt meg), hogy a regionalizációból az állampolgároknak gyakorlati hasznuk lenne. Szerbiában már léteznek természetes régiók: földrajzi és etnikai térségek. Egészen más a közigazgatási, illetve politikai régió. Az állam nem hajtotta végre a politikai regionalizációt megelőző folyamatot – ez pedig a decentralizáció. Egyszóval, az államnak először a hatásköröket, a felelősséget, a vagyont és a pénzforrásokat nagyobb mértékben kell átruháznia a városokra és községekre, hogy majd azok mérlegelhessék, szükségük van-e arra, és vajon kifizetődik-e nekik, hogy regionálisan egy új hatalmi szinten fogjanak össze egymással.

Mindeközben nem szabad szem elől téveszteni, hogy a régiók – így az újkeletű térségirányítás is – csak a lakosságtól beszedett adóközterhekből tarthatók fönn. Ott azonban, ahol a térségi közösségnek ez a szintje már létrejött – mint amilyen Vajdaság –, az államnak nem kellene akadályoznia ezt a folyamatot. A helyi önkormányzatokat és a körzeteket úgy kell megerősíteni, hogy – politikai populizmus és posztok osztogatása kedvéért – nem rajzolunk Szerbián belül új határokat. Ellenkező esetben a politikai propaganda árát az adófizetők fogják megfizetni, az államszervezetben pedig a mainál még nagyobb káosz támad.

Vajdaság

Vajdaság autonómiája: történelmi kategória, a XIX. századi Osztrák–Magyar Monarchiában a szerbség nemzeti emancipációjáért vívott küzdelem egyik vívmánya. A Szerb Vajdaság tette lehetővé ezeknek az országoknak és népeknek a kulturális és anyagi fejlődését, és keretet nyújtott ahhoz, hogy a XX. században az együttélés legnagyobbrészt békében teljen el. Ugyanez a XXI. században is optimális kerete a fejlődésnek, amely csak megerősíti a civilizációs értékeit Szerbiának mint a szerb nép és a benne élő többi állampolgár államának, amennyiben a legmagasabb szabványok szintjén tartja tiszteletben minden egyes nemzeti közösségének történelmi, kulturális, vallási és nyelvi jogait.

Vajdaságnak a jelenlegi hatalomittas államfölfogás és a korábbi irracionális ellenállás miatt a gyakorlatban nincs meg az az autonómiája, amelyet az alkotmány szavatol számára, és amelyre szüksége lenne. Emiatt a belgrádi központosítás ellensúlyaként a tartományban erőteljes elszakadási elképzelések kaptak lábra. A köztársasági elnöknek őrködnie kell afölött, hogy egy demokratikus Szerbiában Vajdaságnak meglegyen az autonómiája és az egyedisége. Minél erősebb Szerbiában Vajdaság, annál erősebb Szerbia is; és fordítva. Szerbia állampolgárainak pedig teljesen egyenrangúaknak kell lenniük jogaik érvényesítésében, függetlenül attól, hogy északra vagy délre élnek-e a Szávától és a Dunától.