Program

A Magyar Mozgalom programja

1. Helyünk és küldetésünk

 

A Magyar Mozgalom legfontosabb célkitűzése a Vajdaságban már évszázadok óta létező magyar közösség fennmaradásának, stabil életminőségének és egészséges otthonérzetének a további biztosítása. Ez az a cél, amely az itt élő magyar emberek tevékenységét, kisebb vagy nagyobb mértékben, mindig is áthatotta.

Szorgalmazzuk a Magyar Nemzeti Tanács korábbi hatásköreinek visszaállítását, a kisebbségi önkormányzat oktatási, művelődési, tájékoztatási és hivatalos nyelvhasználati jogköreinek bővítését. Közösségrombolónak tartjuk, hogy az MNT, hatásköreivel visszaélve pedagógusok, művészek és újságírók egész sorát kényszerítette utcára és a szülőföld elhagyására.

Kiállunk Vajdaság tartomány és a helyi önkormányzatok széleskörű autonómiája mellett. Az egyre erőteljesebb hatásköri és pénzügyi központosítás a legéletképesebb helyi kezdeményezéseket is elfojtja.

Szerbia ma nem jogállam. A kormány túlhatalmat gyakorol, a parlament szerepe marginális, az igazságszolgáltatás politikai függetlensége nem biztosított. A médiát a cenzúra és öncenzúra hatja át. A jogbiztonság és a sajtószabadság megteremtése nélkül az ország gazdasági és társadalmi felzárkózása elképzelhetetlen.

Elutasítjuk a szomszédos országokkal fennálló konfliktusok mélyítését. Magyar családok tömegei élnek újra bizonytalanságban a sorozatos feszültségek láttán és a hadkötelezettség visszaállítására irányuló törekvések hallatán. A kollektív fenyegetettség érzése újabb lendületet adott a tragikus méreteket öltő elvándorlásnak.

Elutasítjuk a pártalapú foglalkoztatást is. A legtehetségesebb magyar fiatalok százait üldözi el évente az a gyakorlat, amely a tudás helyett a hatalmi pártokhoz tartozást helyezi mindenek fölé.

Szerbiának a fejlett, nyugati világhoz kell tartoznia. A leghatározottabban elutasítunk minden olyan külpolitikai törekvést és belpolitikai fejleményt, amely egyre inkább eltávolítja az országot a demokratikus, polgári társadalmaktól. Elfogadhatatlannak tartjuk az euroszkepticizmus minden formáját, de nem támogatjuk az eurofanatizmust sem. Egy olyan Európai Unió polgárai szeretnénk mihamarabb lenni, amely határozottan óvja – akár a nemzetállamokkal szemben is – a polgári szabadságjogokat, de elfogadja, hogy a kisebbségben élő népcsoportok közösségi jogokat élvezzenek. Ebben az Unióban és ebben a Szerbiában látjuk a vajdasági magyar közösség hosszú távú megmaradásának és boldogulásának zálogát – ami a legalapvetőbb célunk.

A Magyar Mozgalom elfogadja az európai keresztény kultúrkör értékeit, de egyúttal az egyházak belső autonómiáját is.

 

2. Vezérelveink - 4D

 

A Magyar Mozgalom programja 4 fogalomban határozza meg mindazokat a társadalmi problémákat és feszültségeket, amelyek összességükben meghatározzák egy közösség helyzetét, és a benne élő egyének közérzetét és életminőségét. A saját közössége iránt felelősséget érző, és annak helyzetén javítani kívánó párt, vagy szervezet nem teheti meg, hogy nem nevezi nevén ezeket a fogalmakat és igyekszik megoldást keresni rájuk – mert akkor magát a lényeget kerüli meg, és csupán mellébeszél. Ez a négy fogalom nem csupán a vajdasági magyarok élethelyzetét határozza meg (és korlátozza), hanem minden egyes polgártársunkét, akikkel együtt élünk Vajdaságban és Szerbiában.  Épp ezért ezeknek a problémáknak a kezelése és megoldása olyan feladat, amelyhez a Magyar Mozgalom nem csupán nemzeti alapon kíván partnereket és szövetségeseket keresni (és találni) magának.

A Szerbiát, Vajdaságot és a vajdasági magyarságot napjainkban leginkább sújtó problémák a következők:

Demográfia: Az elvándorlás, az agyelszívás, a népességcsökkenés olyan társadalmi jelenségek, amelyek egyenlő arányban sújtják Szerbiát, Vajdaságot és a vajdasági magyarságot is. Nincs értelme bármilyen stratégiát, vagy jövőképet kidolgozni, ha nincs utánunk jövő nemzedék, amelyre ráhagyhatnánk értékeinket és örökségünket. Ezért a Magyar Mozgalomnak nem csupán feladata, hanem egyben kötelessége is támogatni minden olyan kezdeményezést, akciótervet, vagy bármilyen más jellegű nemzetközi, országos, regionális, vagy helyi intézkedést, amely a gyermekvállalást, a munkába állást és azt itthon maradást célozza meg. Ilyen intézkedés lehet például a  gyermekneveléshez szükséges fogyasztási cikkek áfájának csökkentése, rugalmas munkaidejű napközik létrehozása, az anyabarát munkakörnyezet létesítése,  a nagyobb anyagi támogatás biztosítása minden születendő gyermek után, az ingyenes óvodai ellátás, a szociális lakásépítési alapok létrehozása,  házvásárlási, vagy házak adaptálását szolgáló támogatások biztosítása. A Mozgalom  minden egyes saját és önkezdeményezésű akciójának és célkitűzésének kidolgozása során is elsősorban azt kell mérlegelnie, mennyire szolgálja az ezeket a célokat.

Demokrácia: Szerbia, Vajdaság és a vajdasági magyar közélet ma egyaránt demokrácia-deficitben szenved. A törvényeket nem tartják tiszteletben, a megválasztott politikai vezetők teljhatalmú kiskirályként viselkednek, a jogvédő intézmények intézkedéseit és javaslatait semmibe veszik, a fékek és ellensúlyok rendszere nem működik. A demokrácia koporsója ugyanakkor mindig a korrupció melegágya, ezért a Magyar Mozgalom támogat minden olyan kezdeményezést és intézkedést, amely a deficit csökkenésének irányában hat. Egyben, a Mozgalom minden egyes saját és önkezdeményezésű akciójának és célkitűzésének kidolgozása során mérlegelnie kell, mennyire szolgálja az a demokrácia megerősödését.

Decentralizáció: Hosszú távon még egyetlen közösség és társadalom sem élte túl annak a káros következményeit, ha minden döntés, minden hatalom és minden forrás egy, vagy csak nagyon kevés kézben összpontosul. Csak azok a társadalmak prosperálnak, ahol a javak és felhatalmazások elosztása arányos. Szerbia egyik – évtizedek óta tartó – rákfenéje a túlzott központosítás, minek következtében a helyi közösségek csak papíron léteznek, a helyi önkormányzatoktól egyre több forrást vonnak meg, Vajdaság autonómiája még mindig csak árnyéka egykori önmagának, és még a Magyar Nemzeti Tanács hatásköreit is megnyírbálták. A Magyar Mozgalom ezért támogat minden olyan törekvést, kezdeményezést és célt, amely a decentralizáció irányában hat, nem csupán a felhatalmazások, hanem és elsősorban a különböző adók, illetékek és járulékok vonatkozásában.

Depolitizáció: Szerbiában ma a társadalmi élet minden pórusát átitatja a politika. A politikusok és a politikai erőviszonyok döntenek a (köz)munkahelyek elosztásáról, fojtják meg a jogállamiságot, a sajtó szabadságát, az alkotói szabadságot és a civil szféra függetlenségét. Talán mindennél ékesebb bizonyítéka ennek a beteges állapotnak az a közelmúltban elvégzett reprezentatív kutatás, melynek tanulsága szerint a Szerbiában élő, 15 és 29 év közötti fiatal két lehetséges életstratégiát lát maga előtt: vagy távozik külföldre, vagy (itthon maradás esetén) belép az épp hatalmon levő politikai pártba, mert más útját nem látja az itthoni boldogulásnak. Ezért érvényt kell szerezni  annak az elvnek, hogy a szakmai felkészültség, a törvénytisztelet és a munkához való viszony kell, hogy az elsődleges kiválasztási szempont legyen a munkába álláskor és előmenetelkor. Még azoknál a tisztségeknél is meg kell követelni a szakmai felkészültség minimumát, amelyek politikai tisztségnek számítanak.  Csak ilyen módon lehet fokozatosan visszaszerezni a munka és a szakmaiság becsületét. A Magyar Mozgalom megalakulásának egyik kiváltó oka, hogy küzdjön a pártalapú foglalkoztatás egyre jobban elharapódzó jelensége ellen, ezért a Magyar Mozgalom támogat minden olyan törekvést, kezdeményezést és célt, amely a depolitizáció irányába hat.

A Magyar Mozgalom 4D vezérelvének alkalmazása a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Mozgalom  minden egyes tagjának és vezetőjének, minden egyes alapszervezetének és központi szervének minden egyes akció, tevékenység, cselekedet vagy puszta megnyilvánulás előtt elsősorban azt kell mérlegelnie, hogy az összhangban van-e ezekkel az elvekkel. Ezeknek a vezérelveknek kell érvényesülniük minden egyes olyan részcél vonatkozásában is, amelyeket a Magyar Mozgalom fontosnak tart a vajdasági magyarság megmaradása, jövője és boldogulása szempontjából, és amelyek a következők:

 

3. Céljaink

 

3a. Közoktatás

Az oktatás középpontjában a gyermek áll. Az ő érdekei, a lehetőségekhez mért legjobb fejlődés és fejlesztés biztosítása központi kérdés. Korunkban a sikeres fejlesztés differenciálás nélkül működésképtelen. A külön figyelem mindenkit megillet, hiszen csakis így integrálhatóak a sajátos  nevelési igényekkel élők, valamint így fejleszthető a tehetség. A diákokat optimális mértékben szabad és kell terhelni. Mindezekhez alapfeltétel a pedagógusaink felkészültsége, állandó továbbképzéseik biztosítása, a szakszolgálati (pszichológus, pedagógus, gyógypedagógus) tevékenység erősítése. Elengedhetetlen a pedagógusok megbecsültsége, a szülők oktatási és nevelési folyamatba való megfelelő bekapcsolása. Fontos a közösségi kommunikáció fenntartása, a közvetlen környezet lehetőségeinek  és igényeinek  figyelembe vétele. Ezen tényezők  tanítási folyamatba való integrálása csakis az intézmények bizonyos fokú önállóságával érhető el.

Kiemelt cél a magyar nyelvű és szellemiségű oktatás megőrzése, minőségének fejlesztése a XXI. század kihívásaival összhangban. A tanítási tartalmak és módszerek megválasztása terén a magyar nyelvű oktatásnak nagyobb önállóságra van szüksége. A szülőföldön való maradás szempontjából fontos szerb nyelvoktatás alternatív lehetőségeit kell kutatni, hiszen az intézményes kereteken belül ez a cél kudarcot vallott az elmúlt néhány évtizedben.  A kisiskolák, szórványban működő iskolák és a nagyobb magyarul oktató intézmények szorosabb együttműködése, a tudástranszfer átadása, és biztosítása erősítheti a magyar oktatás fennmaradását a magyarlakta területeken. A megmaradást, a fejlődést segíti az erőforrások elosztásának egyensúlya, valamint a meglévő erőforrások közös használata és kihasználása.

A pedagógusok felkészültségén túl, az óvodák, általános- és középiskolák felszereltsége, a kompetencia alapú fejlesztés nagy hangsúllyal bír. Ezek együtthatói biztosítják, hogy gyermekeink megfelelő tudással és képességekkel felvértezve, testileg és lelkileg egészségesen kerüljenek ki az oktatási intézményekből. A legjobb hazai és  anyaországi oktatásfejlesztő intézetekkel való kapcsolattartás és együttműködés, az iskolák számítógépes- és szoftverfejlesztése, oktatási segédanyagok- és eszközök biztosítása, valamint az egészséges fizikai és lelki fejlődéshez szükséges környezet  megteremtése közös érdekünk.

 

Céljaink a közoktatás területén:

  •  Pedagógusaink szakmai továbbképzésének biztosítása
  •  A legjobb hazai és  anyaországi oktatásfejlesztő intézetekkel való kapcsolattartás és együttműködés
  • Az iskolák számítógépes és szoftverfejlesztése
  • A szerb nyelvoktatás alternatív lehetőségeinek felkutatása
  •  Oktatási segédanyagok és - eszközök biztosítása

 

3b. Felsőfokú oktatás

A vajdasági magyar tudományosság és felsőoktatás érdekérvényesítésében kiemelkedő stratégiai feladat egy Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem létrehozása, amit 2016. november 17-én a vajdasági magyar tudományos elit képviselői, mint regionális fejlesztési elképzelést meg is fogalmaztak a VMTDK Tudományos Kerekasztalának Zárónyilatkozatában. Emellett rendkívül fontos egy Vajdasági Magyar Kisebbségi Kutatóintézet megnyitása. A cél egyrészt a vajdasági magyarság iskolázottsági szintjének emelése, másrészt a vészes munkanélküliség és az elvándorlás megfékezése, ami csakis hazai akkreditációval és vajdasági tanári állománnyal rendelkező, önálló magyar felsőoktatási intézmény révén valósítható meg.

 

Céljaink a felsőoktatás területén:

  • A Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem létrehozása
  • A Vajdasági Magyar Kisebbségi Kutatóintézet megnyitása
  • A Vajdasági Magyar Tudományos és Művészeti Akadémia létrehozása

 

 

3c. Művelődés

Kötelességünknek érezzük kulturális örökségünk megőrzését, megmentését, átadását a jövő nemzedékeinek.  Erre közösségünk állandó, folyamatos fogyása miatt fokozott figyelmet kell fordítanunk!

Meglévő intézményeink megőrzése, fejlesztése kiemelt jelentőségű, hisz ezeken keresztül tudunk jelen lenni a regionális, országos és nemzetközi köztudatban. Meg fogjuk akadályozni ezek további leépítését, mert ezen intézményeknek kulcsszerepe van közösségünk önazonosságának megőrzésében, ezek híján a magyar közösség  kiszorulása a társadalmi életből, fogyása, elvándorlása még intenzívebbé válik! Ez sajnos fokozottan észlelhető a szórványban, ahol, már hosszabb-rövidebb ideje nem működnek közösségmegtartó művelődési intézményeink.

Legfontosabb feladatunknak azonban  azt tartjuk, hogy fiatal tehetségeink számára teret, érvényesülési lehetőséget teremtsünk, biztosítsunk, hisz csak így érhető el, hogy az ifjúság érdemesnek tartsa a szülőföldön maradást!

Mindez természetesen anyagi fedezet nélkül nem megvalósítható, ezért határozott célunk kieszközölni az illetékes állami szerveknél, hogy a magyar közösség (és más kisebbségek is), befizetett adója és számaránya alapján  részesüljön ugyanolyan mértékű állami támogatásban, mint az államalkotó nemzet hasonló, művelődéssel kapcsolatos tevékenységet folytató intézményei, egyesületei, civil szervezetei és egyéni alkotói. Ezzel  művelődési egyesületeink, intézményeink, civil szervezeteink, független alkotóművészeink létfeltételei is nagyban javulnának, és nem lennének szinte kizárólag  a bizonytalan pályázati forrásokra és anyaországi támogatásokra utalva.

Ezzel egyidejűleg meg kívánjuk szüntetni azt a gyakorlatot,  amely „politikai engedelmesség” alapján részesíti támogatásban művelődési életünk résztvevőit. A művészet legfontosabb alappillére az alkotói szabadság, ennek csorbítása egyenes utat jelent a művelődési élet hanyatlásához, elhalványulásához, elsorvadásához.

Céljaink a művelődés területén:

  • Fiatal tehetségeink felkarolása
  • Művelődési intézmények és szervezetek részarányos állami támogatásának kiharcolása
  • A „politikai engedelmesség” elvének felszámolása a támogatások elosztása során
  • Alkotói szabadság biztosítása

 

3d. Tájékoztatás

A sajtó szabad.

Csakis és kizárólag ebben az esetben tudja teljesíteni társadalmi küldetését, ami nem csupán a vajdasági magyarság objektív, sokoldalú, gyors és tényszerű tájékoztatásában merül ki, hanem abban is, hogy a mindenkori hatalom feletti kontroll szerepét is betöltse. Ennek szellemében a Magyar Mozgalom médiastratégiája egyetlen mondatban sűríthető össze: lehetőségeihez mérten minden segítséget megadni a vajdasági magyar sajtó zavartalan működéséhez, ugyanakkor teljes mértékben távol tartania magát attól, hogy beleavatkozzon az egyes szerkesztőségek napi munkájába és szerkesztéspolitikájába. Annak érdekében, hogy ez a tétel ne maradjon meg a puszta szólam szintjén, a Magyar Mozgalom egy olyan, állandó jellegű szakmai testület létrehozását szorgalmazza, amelyben alapítástól (állami, MNT, magán) függetlenül képviselteti magát a vajdasági magyarság tájékoztatásában fontos szerepet betöltő mindegyik médium, és amelynek ajánlásait és javaslatait a mindenkori döntéshozók kötelezően figyelembe kell, hogy vegyék, úgy szakmai vonatkozásban,  mint a rendelkezésre álló eszközök és források elosztásának területén. A testület kizárólag a szakma képviselőiből állna, és mindenkori ajánlásait és javaslatait a nyilvánosság elé is tárná, épp saját maga és a szakma becsületének és integritásának a védelme érdekében.

Céljaink a tájékoztatás területén:

  • A sajtó független működésének biztosítása
  • Független szakmai testület létrehozása

 

3e. Nyelvhasználat

Nemzeti önazonosságunk legfontosabb alappillére az anyanyelvünk. Addig érezhetjük és vallhatjuk magunkat teljes joggal és szívvel az egyetemes magyar nemzet szerves részének, amíg beszéljük a magyar nyelvet. Önmagunk és anyanyelvünk méltósága egyaránt megköveteli, hogy a jövőben is küzdjünk azért, hogy a magyar nyelv használata ne a családi otthonokba, baráti és magánbeszélgetések szférájába száműzött tevékenység legyen, hanem alkotmányos és törvényadta jogunk, amellyel szabadon, a bármilyen hátrányos megkülönböztetéstől való félelem nélkül élhetünk. Legfontosabb célkitűzésünk tehát az, hogy teljes mértékben érvényt szerezzünk annak a törvényes kitételnek, amely meghatározza, hogy Vajdaság 28 önkormányzatának teljes területén és további 3 önkormányzat nyolc településén a magyar nyelv egyenrangú a szerb nyelvvel, illetve a többi, hivatalos használatban levő nemzeti kisebbségi nyelvvel a bírósági eljárásokban, a közigazgatási szervek előtt történő szó- és írásbeli ügyintézésben, a képviselő-testületek munkájában, a nyilvántartásokban és a köziratokon. Ennek a folyamatnak szerves részeként minden törvényes eszközzel küzdeni fogunk azért, hogy a közüzemi számlák, hivatalos értesítések és végzések kétnyelvűek (szerb és magyar) legyenek ezeknek az önkormányzatoknak és településeknek a területén.

Céljaink a nyelvhasználat területén:

  • Az állampolgárok széleskörű tájékoztatása nyelvi jogaikról különböző találkozókon, közösségi oldalakon és a médián keresztül
  • A magyar nyelv presztízsének növelése kétnyelvű feliratokon keresztül a kiskereskedelmi és vendéglátóipari objektumokban
  • A magyar nyelv használatát bármilyen módon korlátozó intézkedések elleni határozott fellépés
  • A jogsértések nyilvános ismertetése

 

3f. Gazdaság

A volt Jugoszlávia szétesése, a polgárháború, az embertelen és átgondolatlan privatizáció a gazdaság hatalmas méretű hanyatlásához vezetett.  A stratégiai termelés leállt, a  kísérő ágazatok bedőltek,  a bérek lezuhantak, rohamosan nőtt a munkanélküliség, mindennek pedig olyan gazdasági, jogi, és egzisztenciális bizonytalanság lett a következménye, ami tömeges elvándorláshoz vezetett.
Szerbiának és Vajdaságnak elsősorban húzó ágazatokra van szüksége.  A veszteséges, pénznyelő közvállalatokat azonnal át kell szervezni és gazdaságos működési alapokra helyezni, ezzel párhuzamosan pedig fel kell állitani egy biztos, hazai kézben levő feldolgozóipari láncot (malmok,cukorgyárak, étolajgyárak, tejgyárak stb), melyek garantálják a szociális biztonságot, illetve az árutartalékokat.  A vezérelv: hazai ipar hazai kézben -- legalábbis többségében.  A külföldi befektetők számára biztosítani kell a jogi és adópolitikai, rövid és hosszútávú biztonságot, ezzel párhuzamosan pedig kötelezni kell őket a hazai törvények maradéktalan betartására. A külföldi befektetők számára fel kell kínálni a már meglévő, de kihasználatlan infrastruktúrát, a meglevő anyagi eszközeinkkel pedig elsősorban a hazai vállalkozókat kell  támogatni. Az ország stratégiai fontosságú nyersanyag- és természeti kincseit kiaknázó cégeknek állami tulajdonba, vagy állami ellenőrzés alá kell kerülniük. Sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk a fiatal szakemberek munkába állitására és a fejlett technológiák bevezetésére a gazdaság minden területén. A szakemberek további elvándorlásának megakadályozása érdekében azonnal meg kell teremteni a munkaadók és a munkavállalók közötti párbeszéd intézményét, illetve meg kell akadályozni a "rabszolgatartó típusú” munkaerőpiac további elburjánzását.

A turizmust kiemelt állami támogatásban kell részesíteni, mert fejlődése több olyan kísérő ágazatnak és tevékenységnek is lendületet adhat, amelyek fontosak a vajdasági magyarság szempontjából: vendéglátóipar, kézművesipar, mezőgazdaság stb.
 

Célunk a gazdaság területén, hogy támogassunk minden olyan politikai erőt és törekvést, amely:

  • Átalakítja a veszteségesen működő „pénznyelő” közvállalatokat
  • Jog- és adóbiztonságot teremt a külföldi befektetőknek
  • Pontosan ugyanazokat a támogatásokat és kedvezményeket biztosítja a hazai befektetőknek is, mint a külföldieknek
  • .Növeli Vajdaság, mint külföldi tőkebefektetési központ vonzerejét
  • Támogatja a megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló befektetéseket, ezzel is növelve az energiahatékonyságot
  • Támogatja a fiatal szakemberek munkába állását
  • Megteremti a munkaadók és munkavállalók közötti párbeszédet

 

3g. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Szerbia, ezen belül Vajdaság kiemelt jelentőségű stratégiai ágazata a mezőgazdaság. Sajnos, az elmúlt két évtized gazdasági hanyatlása, az ellenőrizetlen privatizáció és a gyámoltalan mezőgazdaság-támogatási politika jelentős méretű károkat okozott az ágazatban. A magánositás, az átgondolatlan vámpolitika a feldolgozóipar jelentős részének csődjéhez vezetett, ezzel párhuzamosan pedig egyes mezőgazdasági ágazatok is válságba jutottak (tejtermelés, jószágtartás).  A privatizáció, és az azt párhuzamosan kísérő téves agrártámogatási rendszer  hatalmas monopóliumok kialakulását eredményezte, aminek következtében ezrek és tizezrek maradtak munka nélkül. A középtermelői réteg ugyan részben megerősödött, ugyanakkor a másik oldalon megjelent egy hatalmas számú, egzisztenciáját elvesztő, több tízezres tömeg, amely zsebkendőnyi földterületein nem tudja megtermelni a fennmaradáshoz szükséges javakat. Mindennek következtében hatalmas gazdasági és szociális egyenlőtlenség alakult ki, és mivel az ipar sem tud munkát biztositani, ezek a kistermelők is gyakorlatilag munkanélkülivé váltak. Ezért elengedhetetlenül fontos korlátozni a megvásárolható földek mennyiségét, úgy a jogi személyek és vállalatok, mint a magántermelők esetében.  Ezzel párhuzamosan módszeres felvilágosító és ismeretterjesztő munkát kell végezni a kistermelők körében annak érdekében, hogy tömörüljenek szövetkezetekbe, együtt és közösen lépjenek fel a piacon, ezzel is javítva tárgyalási pozícióikat és érdekérvényesítési képességeiket.

Célunk a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén, hogy támogassunk minden olyan politikai erőt és törekvést, amely:

  • Korlátozza a megvásárolható földek mennyiségét
  • Jogvédelmet biztosít a szerbiai és vajdasági termőföldekre (megszünteti a termőföld eladásának lehetőségét külföldi vásárló számára, és csak annak bérbeadását teszi lehetővé)
  • Rendezi a mezőgazdasági vagyon visszaszármaztatását
  • Igazságosan rendezi a nyugdíj- és egészségbiztosítás kérdését a földművesek számára
  • Rendezi a mezőgazdasági termelőknél foglalkoztatott munkavállalók státusát
  • Felülvizsgálja a vízlecsapolási illeték rendszerét
  • Kidolgozza az őstermelői törvényt (ami lehetőséget adna a házilag előállított termékek legális forgalmazására)
  • Jelentősebb támogatást biztosít a falun élő termelők számára
  • Fenntartja az idős termelők szociális védelmi hálóját

 

3h. Környezetvédelem

A környezet védelme csakis magasfokú tudatos emberi magatartással érhető el. Életterünk minőségi romlását a terv nélküli gazdaságpolitika, a természeti kincsek felelőtlen kiaknázása, a problémák rögtönzés útján történő megoldása okozta. A leggyakrabban a gyors és felelőtlen haszonszerzés, a korrupció a környezetkárosítás melegágya.  A környezetvédelem nem egy elvont és elszigetelt területe közéletünknek. Hatásos eredmény csak akkor érhető el, ha fajsúlyosan jelen van a gazdaságban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, az építészetben, a foglalkoztatásban, az oktatásban, az egészségügyben, a tájékoztatásban, a civil szférában és természetesen a jogalkotásban. Fontosnak tartjuk, hiszen az életünk minősége, szülőföldünk élhetősége múlik rajta. Legfontosabb emberi értékeink záloga: az egészségé, a biztonságé. Mindezek tükrében kiemelten figyelünk a hulladékkezelésre, annak újrahasznosítására,  az anyag- energia-  és víztakarékosságra,  a szennyvizek kezelésére, az élővizek és az élőhelyek védelmére. Fontos területnek tartjuk a biogazdálkodást az egészségvédelem szempontjából, csakúgy mint az élettér védelmét és a közlekedés okozta környzetszennyezés csökkentését, valamint a légszenyezettség mérséklését. Lakott területeinken és azon kívül is a szakértelemmel végzett fásítást, zöld területek kialakítását szorgalmazzuk.

Saját tevékenységünket példamutatóan a környezetvédelmi elvek figyelembevételével végezzük. Lehetőségeinkhez mérten részt veszünk a lakosság tájékoztatásában, a gyerekek és fiatalok nevelésében ezen a területen. Nagyon fontos a helyes táplálkozás, a táplálék egészséges előállításának elsajátítása és a tiszta, egészséges környezetben történő napi testmozgás tudatosítása már gyermekkorban. Szükség van az élelmiszerbiztonsági minősítések bevezetésére is. Képviselőink kezdeményezik az olyan helyi jellegű programok tervezését és kivitelezését, amelyek a talajmegújításra, a vízvédelemre, az ellenőrzött, környezetkímélő mezőgazdaságra irányulnak. Aktuális és megvalósítható például a komposzttelepek létrehozása, amely jelentős mértékben képes kiváltani a környezetkárosító műtrágyahasználatot. Képviselőink külön figyelemmel kísérik a döntéshozók viszonyulását a környezetvédelemhez, kísérik az önkormányzatok és a tartomány környezetvédelmi stratégiáinak megvalósítását és megvalósulását.

Céljaink a környezetvédelem területén:

  • A gyerekek és fiatalok környezettudatosságra való nevelése
  • A talajmegújításra, vízvédelemre és környezetkímélő mezőgazdaságra irányuló helyi programok kidolgozása és megszervezése
  • Helyi komposzttelepek létrehozása

 

 

3i. Szociális politika

Társadalmunk demográfiai térképe az utóbbi időben jelentősen átalakult. Az alacsony gyermekvállalás, a családtámogató népjóléti intézkedések alacsony mértéke, a munkaerőpiacon való nehézkes boldogulás felgyorsította a fiatal családok tömeges kivándorlását, aminek következtében az amúgy is idősödő társadalom korfája tovább romlik. A falvakban és a községekben, városokban élő emberek élete egyre nagyobb kontrasztot mutat. A racionalizációs törekvések miatt a falvakban minimálisra csökkent az egészségügyi, szociális védelmi szolgáltatások elérésének lehetősége, így azok a polgárok, akik falvakban élnek, több esetben kevesebb ellátásban részesülnek, mint a községben, városban lévők.

Az elöregedő társadalomban megnövekszik az idős lakosokról való gondoskodás szükségessége. Az utóbbi időben beindított falu- és tanyagondnoki szolgálat nagy segítséget jelent azok számára, akiknek elérhető ez a szolgáltatás, de ezt a kezdeményezést tovább kellene szélesíteni, hogy nagyobb számú idős, rászoruló személyt érjenek el. A jelzőrendszer bevezetése nagy segítség lehetne az egyedül élő idősek számára, amit a falu- és tanyagondnoki szolgálat központja működtethetne.

A népkonyha szolgáltatás is nagy segítség az alacsony jövedelemmel rendelkező emberek számára. Sajnos, egyre több alacsony jövedelmű nyugdíjas szorul rá erre a segítségre. Néhány községben a helyi önkormányzatok, segélyszervezetek hatékonyan működtetnek népkonyhákat (legtöbbször együttműködve). A rászorulók számának növekedésével növelni kell azok kapacitását, a hét minden napján biztosítani kell a szolgáltatást, illetve a falun élő rászorulókhoz is el kell juttatni a segítség ezen formáját.

Olyan aktív munkaerő-piaci programokat kell támogatni, amelyek hozzájárulnak az egyén kompetenciáinak a fejlesztéséhez és lehetőséget teremtenek számára az elsődleges munkaerő-piacra való visszaintegrálódásban.

A fiatalok számára az oktatási intézményben való részvétel az egyik alapvető feltétele, hogy sikeres felnőtté válhassanak. Azok számára a diákok számára, akik halmozottan hátrányos helyzetben vannak, tanodaprogramon keresztül kell segítséget nyújtani, hogy tanulmányaikban ne morzsolódjanak le, és az általános iskolai képzés után középiskolába is tudjanak íratkozni, így szakmájuk lehessen.

Céljaink a szociális politika területén:

  • A családi pótlék bevezetése minden egyes megszületett gyermek után, alanyi jogon
  • A népkonyhák szükség szerinti bevezetése a falvakban és kistelepüléseken
  • Aktív munkaerő-piaci programok a munkanélküliség leküzdéséért
  • A 2014-ben módosított nyugdíjtörvény korábbi változatának visszaállítása
  • Tanodaprogram szükség szerinti bevezetése a halmozottan hátrányos helyzetű diákok számára
  • A szociálisan érzékeny lakosság közterheinek csökkentése (például kenyér, tej, tűzifa áfájának csökkentése)

 

3j. Ifjúságpolitika

Számos olyan terület van, amely közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódik az ifjúságpolitikához: oktatás, művelődés, sport, környezetvédelem stb. Hisz nyilvánvalóan azt szeretnénk, hogy fiataljaink képzettek, műveltek, egészségesek és környezettudatosak legyenek. Mind közül a legfontosabb azonban a gazdaság és a munkahelyteremtés. Hisz, ha munka és megélhetés híján fiataljaink elmennek, okafogyottá és értelmetlenné válik az ifjúságpolitika címszót bármilyen tartalommal is megtölteni.

Az ifjúságpolitika terén ezért első és messzemenően legfontosabb feladatunk egy olyan alap létrehozása, amely azokat a vállalkozókat és cégeket támogatja, akik és amelyek vajdasági magyar fiatalokat alkalmaznak. Csak ha itt maradnak, itt vernek gyökeret és alapítanak családot, abban az esetben fogalmazhatunk meg további célokat a fiatalokkal kapcsolatban.

Fontosnak tartjuk, hogy a vajdasági magyarság szempontjából fontos nemzeti ünnepeinken és nyilvános rendezvényeinken elsősorban a vajdasági magyar fiatal alkotóknak és művészeknek biztosítsunk szereplési és bemutatkozási lehetőséget, mert ez is elősegíti az itthoni érvényesülést.

Céljaink az ifjúságpolitika területén:

  • Vajdasági Magyar Foglalkoztatási Alap létrehozása
  • Az önkéntes társadalmi munka bevezetése, az önkéntesség népszerűsítése
  • Civil szervezésű szakmai továbbképzések támogatása
  • Vajdasági magyar fiatal alkotók és művészek szereplése nemzeti ünnepeinken

 

3k. Civil szféra

Az egyház mellett a civil szféra rendelkezik elsősorban a közösségépítés küldetésével, s feladata még az ezekhez a közösségekhez kötődő programoknak és rendezvényeknek a szervezése. E feladatát elsősorban a gondolkodás és a cselekvés szabadsága mellett tudja hatékonyan megvalósítani.

Az elmúlt években a politikai szféra a támogatások pártalapú osztásával a civil szervezetek egy részét önmagába olvasztotta (s ezzel megszüntette a civilségük lényegét adó szabadságukat), míg a nagyobb hányadukat a források megvonásával lassú pusztulásra ítélte, s emellett minden eszközzel gátolta a civilek közötti szabad együttműködés lehetőségét. Legfontosabb célkitűzéseink ezért arra irányulnak,  hogy ezt a területet tisztítsuk meg a politika befolyásától, és a "civil pálya legyen a civileké".

 

Céljaink a civil szféra területén:

  • Állandó civil bizottság ismételt létrehozatala az MNT-ben, és a 2014-ben leállított Vajdasági Magyar Civil Stratégia végrehajtásának folytatása
  • Civil tanácsosok kinevezése az önkormányzatokban
  •  A civil támogatási keret növelése a helyi önkormányzatok költségvetésében
  • Civil részvétel biztosítása és megerősítése a támogatások elosztásának döntéshozatalában

 

 

3l. Sport

 

A sport vajdasági magyar sikertörténet. Számos itt élő magyar sportoló ért el országos, nemzetközi és világra szóló sikereket számos sportágban, az elmúlt évtizedekben és napjainkban is. Ehhez képest elhanyagolt, szinte elfeledett területnek számít: még egyetlen, magyar érdekképviseletet felvállaló párt vagy szervezet sem dolgozott ki a sport fejlesztésére vonatkozó stratégiát. Ez nem csupán azért lenne fontos, mert sportolóink és sikereik jó hírünket viszik az országba és a világba, hanem elsősorban azért, mert a sport és a sportolás bizonyítottan az egyik leghatékonyabb eszköz az egészséges életmód kialakításában és megőrzésében. Céljaink ezért elsősorban arra irányulnak, hogy a sport nagyobb társadalmi megbecsülésnek, és ezzel párhuzamosan nagyobb anyagi támogatásban is részesüljön a jövőben.

Céljaink a sport területén:

  • Vajdasági magyar sportstratégia kidolgozása
  • Sportágválasztó nap megszervezése a helyi önkormányzatokban, évi rendszerességgel
  • A sportolók és a szülők tehermentesítése: a klubok által igazolt tagsági díjak fizetését vállalja át a helyi önkormányzat, és építse be költségvetésébe
  • A klubok tehermentesítése: helyi önkormányzatok fedezzék a sportklubok nyertes IPA-pályázatainak kötelező önrészét
  • A év vajdasági magyar sportolója díj bevezetése

 

3m. Esélyegyenlőség

Az esélyegyenlőség nem egy külön szakmai terület, a Magyar Mozgalom mégis kiemelten fontosnak tartja, hogy külön fejezetben foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Szerbia ugyanis napjainkban számos vonatkozásban sokkal inkább nevezhető az esélyegyenlőtlenség, mintsem az esélyegyenlőség országának. Az egyenlő esélyek elvének mindenekelőtt az egzisztenciateremtés, a munkavállalás területén kell érvényesülnie – azaz, fel kell számolni a pártalapú foglalkoztatás egyre jobban elharapódzó jelenségét, ami ellen a Magyar Mozgalom megalakulásának pillanatától kezdve, így ebben a programban is határozottan kiáll. Ugyanakkor az esélyegyenlőség fogalma sokkal tágabb társadalmi keretek között értelmezendő, így a Mozgalom támogat minden olyan törekvést, ami a nők egyenjogúságát szolgálja az élet minden területén, a fogyatékkal élők életminőségét és esélyeit növeli, és védi a kiskorúak jogait. A Magyar Mozgalom a családot tekinti a közösség alappillérének, ugyanakkor elítél minden faji, nemzeti, nemi, vallási, ideológiai vagy szexuális alapon történő hátrányos megkülönböztetést.

Célunk az esélyegyenlőség területén, hogy támogassunk minden olyan politikai erőt és törekvést, amely:

  • Kiáll a nők egyenjogúsága mellett, elsősorban a munkavállalás és a bérszint területén
  • Segíti a fogyatékkal élők életminőségének javulását
  • Védi a kiskorúak jogait

 

4. Általános működési elveink

 

A Magyar Mozgalom egy alulról felfelé építkező társadalmi szerveződés. Ezért hisszük és valljuk, hogy programunkat nem egy szűk, felsőbb vezetői rétegnek kell megalkotnia, és azt végrehajtási direktívaként közvetítenie alacsonyabb szerveződési szintű alapszervezeteink felé. Ennek a folyamatnak épp fordított irányban kell történnie. Ezért ez a program kötelességként határozza meg a Magyar Mozgalom minden egyes ügyvivője, helyi szervezeti vezetője és tagja számára azt, hogy rendszeres időközönként konzultációkat folytasson a területi egységén műkődő különböző társadalmi rétegek és szervezetek képviselőivel (vállalkozók, termelők, civil, művelődési és sportszervezetek stb.), hogy észrevételeik, javaslataik, célkitűzéseik, megoldásra váró problémáik szintén rendszeres időközönként beépülhessenek programunkba.

Ebből következik a Magyar Mozgalom másik általános működési elve. Senki, egyetlen szerző és szervezet sem írta meg még soha a világ legjobb programját – mert ez nem egy kőbe vésett és örökérvényű műfaj. Az élet, a kihívások és a problémák folyamatosan változnak, ezért folyamatosan változniuk kell az arra adott lehetséges válaszoknak és megoldásoknak is. Ebben az értelemben tehát a Magyar Mozgalom programja egy rendszeres időközönként felülbírálásra szoruló, folyamatosan változó, és soha nem véglegesített dokumentum.

 

5. Együttműködési elveink

Ahhoz, hogy el tudjuk érni kitűzött céljaink, partnerekre, barátokra és szövetségesekre van szükségünk. A Magyar Mozgalom kész partneri és/vagy szövetségi viszonyt kialakítani minden egyénnel és szervezettel, aki és amely:

- tiszteletben tartja a Magyar Mozgalom Hitvallását

- elfogadja a Magyar Mozgalom programcéljait

- nem vall és hirdet szélsőséges nézeteket, és nem erőszakos úton kívánja megoldani a társadalmi problémákat.

(A Magyar Mozgalom 2017 március 18-án megtartott Közgyűlésén elfogadott és megszavazott program)