Hírfolyam

A terroristák nem gyalog jönnek

Hatásvadásznak tűnhet az alcím, s az is, de ez a mondat is elhangzott szerda este a Magyar Mozgalom és a zentai Zen Kávézó és Coctail Bár közös szervezésében megrendezett A migráció sötét démona című esten, amelynek vendégei Perák Zsuzsanna szociális munkás, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület (menedek.hu) munkatársa és dr. Hódi Sándor pszichológus, társadalomkutató, író voltak.

Perák Zsuzsanna 14 éve a menekültek között mozog, mint mondta, nem irodai munkát végez, hanem a terepen, a befogadó központokban dolgozik, így testközelből élte át a történéseket. Az állami támogatásban nem részesülő Menedék egyesület több mint két évtizede, 1995 óta foglalkozik a Magyarországra bevándorló, illetve innen elvándorló hazai és külföldi állampolgárok társadalmi integrációjának elősegítésével szociális, oktatási és kulturális programjain keresztül. Perák kifejtette, valóban történt olyan eset, amikor a menekült eldobta a szendvicset, nem fogadta el az orvosi segítséget, de ez nem a többségre jellemző, hanem csak egyedi eset, viszont a médiának ez a hír, így az átlagemberekhez is ez az információ jut el, ami nem más, mint általánosítás.

„Amikor a tömegeken belül van lehetősége az embernek megismerni az egyént, tudunk neki esélyt adni arra, hogy elmondja, mik a céljai, akkor teljesen más képet lehet látni a tömegről. Amikor a menekültekkel elbeszélgettek, s megértették velük, hogy a keresztény orvos nem akarja bántani a feleségét, akkor a történetnek mindig az lett a vége, hogy elfogadta a segítséget. A migránsok ugyanúgy félnek az új helyzettől, az ismeretlentől, mint ahogy mi, mikor találkozunk velük.”

Az utóbbi időben egyre több portálon jelentek meg olyan hírek, hogy a migránsok között terroristák is vannak. Perák erre a feltevésre azt válaszolta, hogy azok a terroristák, akiknek a kiképzésére jelentős összeget fordítanak, azok nem több száz kilométert gyalogolva érkeznek meg egy másik kontinensre, egy másik országba.

Hódi Sándor elmondta, hogy a különböző kultúrák különbözőképpen készítik fel az embert az életre. „A kulturális különbségek szépen gazdagítják az emberiséget, viszont ha ezek a kultúrák szoros kapcsolatba kerülnek, akkor az konfliktusokat gerjesztenek. Ha kevesen jönnek, azok asszimilálódnak, beintegrálódnak, viszont, ha nagy tömeg jön, akkor erről szó sincs. Párhuzamos társadalmak, csoportok jönnek létre, s egy államban nem lehet többféle törvény, csak egy. Az érkezőknek szívet, lelket kell cserélnie, különben konfliktusok lesznek. Csak bizonyos számú embert lehet rávenni arra, hogy feladja addigi életét, nagy tömegeket nem. Amikor a határon megjelent egy tömeg, akkor mindenütt rendkívüli állapotot kellett volna kihirdetni, mivel ilyen helyzet állt elő, nem pedig lapítani kellett volna, s úgy tenni, mintha nem tudnánk, hogy tíz ország határain sétálnak át a menekültek. A jogrend romokban hever, hiszen ennek a helyzetnek a kezelésére is képtelen volt. Miközben egy egyszerű állampolgár, ha megy át a határon, akkor tükrözik az autó alját, megkérdezik, hány doboz cigarettát visz?! Kezelni kellett volna a dolgokat, de ezt nem tudta megtenni se a politika, se a jogrend.”

A vendégek szépszámú kérdést kaptak az érdeklődőktől, így az est célja megvalósult: vélemények ütköztek, meghallgatták a másikat, és mindenki hallott új dolgokat, akár az előadóktól, akár a kérdezőktől. A vendégek egyetértettek abban, ahhoz hogy legyőzzük a félelmeinket, sokat kell beszélgetni, több forrásból tájékozódni, és mindenkinek vállalnia kell a véleményét az adott témában.

A rendezvény végén Kókai Péter moderátor közölte, bízik abban, hogy a jelenlevőknek tetszett a rendezvény, amelynek természetesen lesz folytatása.