Kisvárosi karcolatok

A zentai KKT legutóbbi, 2017. július 13-ai ülése már az első percben félbeszakadt, mert Perpauer Attila technikai okokra hivatkozva kérte ezt. A megszakított ülés folytatására (illetve valójában annak tényleges tartalmi elkezdésére) 2017. július 22-én, szombaton reggel 8-kor került sor. A szokatlan időpont és a nyári meleg kezdetben kétségkívül rányomta a bélyegét az ülésre. Egyes képviselők gondolatban még mindig a tenger- vagy folyóparti strandokon voltak, míg az egyik kormánypárti képviselő pedig többször látványosan elaludt az ülésen.

Elvileg nem túl sok és kiemelkedő napirendi pont volt, de azért mégis voltak fontos momentumok. Rögtön az ülés elején, sürgősségi napirendi pontként, az önkormányzat költségvetésének módosítása szerepelt. Kopasz Mészáros Líviának, a pénzügyi osztály vezetőjének a bevezetőjéből többek között az is kiderült, hogy a város még mindig fizeti a 15 évvel ezelőtt felvett 1,8 millió eurós kölcsönt. Ez az idei évben a városnak 30 millió dinárjába kerül, ami azért nem kevés. Megnyugtató volt azonban az a polgármesteri információ, hogy a Városháza épületére a kölcsön kapcsán feltett jelzálogot már sikerült levenni (az épületet ezek szerint akár el is árverezhették volna, ha a város nem fizette volna rendszeresen a kölcsönt). A község anyagi gondjait jelzi azonban, hogy a községi közvállalatok és közintézmények költségvetését a tervezetthez képest 10 %-kal kurtították meg.

A napirendi pont tárgyalása során a hatalmi koalíción belül konfliktushelyzet is megjelent, ugyanis Radovan Boljanović képviselő, aki az SZHP padsorában foglal helyet, de egyben a helyi Nyugdíjasegyesület elnöke is, kérte a beterjesztett költségvetés további módosítását oly módon, hogy az egyesület 1 millió dináros községi támogatásban részesüljön. Mivel ennek nyilvánosan is hangot adott, így a haladó elnök asszony szünetet rendelt el a kérdés kapcsán. A kérés véleményem szerint jogos, hisz a nyugdíjas egyesület is a község egyik fontos civil szervezete, ennek ellenére a hatalmi koalíció elutasította a koalíció képviselőjének kérését, hivatkozva arra, hogy erre külön pályázatot kellett volna neki benyújtania (jelzem, hogy a civil pályázatnak van polgármesteri kerete is, amire az egész év folyamán bármikor lehet egyedi kérelmeket benyújtani). A költségvetés módosítását végül 22-en megszavazták, míg 5-en (MM-VMDK és MPSZ képviselői) tartózkodtak.

Természetesen az egyik visszatérő téma, a városi fűtés ügye több napirendi pont kapcsán is felmerült. Egyrészt a korábban beharangozott, a szerb kormánytól a városi fűtés kazánjaira érkező eredetileg 300, majd 100 millióra csökkentett összeg nincs benne a módosított költségvetésben. A polgármester ezt azzal indokolta, hogy e támogatást a szerb kormány közvetlenül majd a kivitelezőnek fogja átutalni. Ez az indok még érthető, de az már több mint gyanús, hogy az utolsó napirendi pont szerint a Kommunális Közvállalat a székhelyépülete esetében, az eddigi városi távfűtés mellé a gázt is bevezeti. Bevallottan fűtési alternatíva céljából, de minek a város legnagyobb közvállalatának fűtési alternatíva, amikor a községi vezetés határozottan állítja, hogy fűtés már pedig lesz (igaz, hogy e tőmondaton kívül azt már nem részletezi, hogy ez hogyan fog majd megvalósulni).

Több éves adóssága a községi vezetésnek a község alapszabályának módosítása, amely több hónapos, ellenzéki képviselőket is bevonó munka után, sikerrel is járt. Az új alapszabályhoz az ülésen Zsíros J. Anikó (DP) módosító indítványt is benyújtott, amely szerint, ha már a statútum a közvállalatok és közintézmények igazgató- és felügyelőbizottságainál megköveteli a kevésbé képviselt nem legalább 30 %-os részvételét, akkor ezt a Községi Tanácsnál is elő kellene írni. Ez a kérés már egy éves előtörténettel bír, de a tisztán férfiakból álló testület, a törvényi előírások ellenére sem kíván egyetlen hölgyet sem a tagjai közé fogadni. A módosító javaslatot a hatalmi koalíció tagjai ezúttal is leszavazták.

Az ülés legnagyobb vitát kiváltó napirendi pontja kulturális jellegű volt, jelen esetben a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatóbizottságának és felügyelő bizottságának a megválasztása. A vita kiváltásának oka személyes hátterű volt, ugyanis az igazgatóbizottság javasolt 3 tagja közül 2 a Községi Tanács jelenlegi tagjainak a feleségei (konkrétan Ceglédi Ida és Perpauer Mária). A kormánypárti képviselők különféleképpen próbálták magyarázni a megmagyarázhatatlant, de azzal végképp nem tudtak mit kezdeni, hogy a megoldás az összeférhetetlenségi és a kulturális törvényt is sérti, de komoly erkölcsi aggályokat is felvet. Számomra érthetetlen, hogy egy olyan hatalmas politikai szervezet, mint a Vajdasági Magyar Szövetség, amely csak Zenta községben ötszáznál több taggal rendelkezik, az egyik kulturális csúcsintézményünk vezetésére miért a város vezetőinek feleségeit jelöli. A hosszú és sokszor heves vita ellenére végül a hatalmi többség olyan módosító indítványt tett, amelyben Perpauer Mária jelölését ideiglenesen visszavonta, amíg a jelölés törvényessége kapcsán a Korrupcióellenes Ügynökség is nyilatkozik. S ezt az indítványt a hatalmi többség megszavazta, míg az ellenzéki képviselők tartózkodtak vagy ellene szavaztak.

A háttérhírek szerint a politikailag legérzékenyebb napirendi pont, amely miatt tíz napja az ülést már a kezdetén meg kellett szakítani, nagyon gyorsan lement. A Thurzó Lajos MOK-ban ugyanis a mandátuma lejárta után ismét kinevezték igazgatónak Hugyik Richárdot, míg az igazgatóbizottságban a pár hónapnyi munka után lemondott Juhász Gyula helyére pedig Terzić Petart. A VMSZ és a haladók között az elmúlt hetekben e kérdés komoly feszültséget keltett, de végül is a VMSZ megszavazta az igazgatóbizottsági tagcserét. Pedig Terzić Petar esetében is felmerül az összeférhetetlenségi kérdés, hiszen egyrészt polgármesteri tanácsadó, másrészt a Zentai Stevan Sremac Szerb Művelődési Központban is megbízott igazgatóbizottsági tag. Ez megerősíti azt a korábbi félelmemet, hogy a szerb kulturális közintézmény mellett a VMSZ által nagyrészt magyarnak aposztrofált Thurzóban is növekedni fog a szerb kulturális és politikai  jelenlét. Jelzi a helyi VMSZ-es vezetők gúzsba kötöttségét, hogy ismét eleget tettek a haladók politikai zsarolásának (az igazgató megválasztásának meggátolásával fenyegetőztek), pedig Hugyik Richárd igazgatóvá választását a KKT egyhangúlag szavazta meg (vagyis a haladók nélkül, az ellenzéki képviselőkkel is simán meg lett volna a többségük).

Összességében az ülés dinamikus és sokszínű volt, s komoly pozitívuma, hogy már 14 óra előtt véget ért, s ezzel a képviselők lehetőséget adtak a terem egy kétségkívül szebb és felemelőbb házasságkötői funkciójának a betöltésére.